Jó hogy itt vagy, már vártunk....
Gyermekként igazi szimbiózisban éltünk a minket körülvevő természettel, a növényekkel, állatokkal. A „boldog tyúk” kifejezés nem csak egy marketing fogás volt (akkor talán még nem is létezett ez a kifejezés), hiszen az volt a természetes, hogy reggel kiszaladtak a tanya mögötti fűre és napnyugtáig hírüket sem láttuk. Mindig az került az asztalra, amit szüleink és nagyszüleink megtermeltek, felneveltek. Soha nem volt kérdés, hogy mi van az ételben, mert az utolsó kis gerezd fokhagymáig mindennek ismertük az eredetét. Egészségesek is voltunk, mint a makk - ahogy szokták mondani.
Aztán felnőttünk, kirepültünk a fészekből, hogy világot lássunk, megismerjük a „modern világot”, ahol szomorúan tapasztaltuk, hogy az élelmiszerek minősége meg sem közelítette az otthoniét. A szervezetem megsínylette ezt az időszakot, s ekkor kezdtem el kutatni a betegségek és a táplálkozás összefüggéseit.
Minél inkább elmerültem a témában, annál inkább világossabbá vált, hogy a vegetáriánus és vegán életmód sokkal több, mint ami az asztalunkra kerül. Ez voltaképp egy tiltakozás is az állatok kegyetlen bánásmódja ellen és most azért kell harcolni, ami nekünk gyerekfejjel természetes volt. Olvasva a veganizmus etikai okait, rá kellett jöjjek, hogy ez valójában mind az, melyet szüleim örökségül hagytak rám.
Nem akarok próféta lenni, orvos sem vagyok. De van hitem, meggyőződésem, több mint tíz éves gasztronómiai tapasztalatom és mindezek függvényében teszem, amit a szívem diktál.
Folyamatosan tanulunk, figyelünk, fejlődünk, fejlesztünk, tapasztalunk, partnereket, mentorokat találunk. Testvéreimmel kézen fogva dolgozunk, kíváncsiskodunk, segítjük egymást és merítünk erőt, energiát egymásból.
Tarts velünk, várunk szeretettel téged is…
